Die Sauberkeitsanforderungen an ein Produkt können in unterschiedlicher Weise ausgedrückt werden. Die ISO- und VDA-Normen (und dadurch auch viele firmeninternen Regelungen) beschreiben die Forderungen mit CCC (Component Cleanliness Code). Die CCC-Kodierung is auch zur kompakten Beschreibung der Resultate geeignet.

Beispiele für die Kodierung nach CCC:

CCC < A (EF12/G-H10/I0/J00)

Interpretation:

• Buchstabe vor dem Klammer: A – area, d.h. die Ergebnisse werden auf die 1000 cm2 normiert. Könnte noch V – volume (100 cm3) oder N (number per product) sein,
• Innerhalb der Klammern: die Buchstaben kennzeichnen die Grössenklassen, die Zahlen die Kodierung der Sauberkeit wie folgt:
  • EF12: in den E und F Grössenklassen sind höchstens je 4000 Partikeln erlaubt.
  • G-H10: in den Klassen G und H sind insgesamt 1000 Partikeln erlaubt
  • I0: In der Grössenklasse I (400-600um) ist höchstens 1 Partikel erlaubt.
  • J00: In der Grössenklasse J (600-1000um) ist kein Partikel erlaubt.

Oft werden die Anforderungen nicht mit den CCC Bezeichnungen, sondern in Textform angegeben, oder durch eine Kombination der CCC-Bezeichnung und einer textuellen Beschreibung. Sokszor látni, hogy a követelményt nem CCC kóddal, hanem szöveggel adják meg, vagy a CCC kódot és szöveget kombinálják. Külön kódot adhatnak meg a becsillanó és nem becsillanó szemcsékre, továbbá a kódon belül, egyes méretosztályokban szövegesen jelölhetik, hogy pl. fémes szemcsék nem megengedettek bizonyos méret felett.

Többek között a műszaki tisztaság specifikáció egyes részleteiből derül ki, milyen összetettségű tisztaságvizsgálatra van szükség. Amíg pl. a specifikációban a „becsillanó“/“nem becsillanó“ kifejezést használják a szemcsék kategorizálására, optikai mikroszkóppal elvégezhető a kiértékelés. Ha a „becsillanó“ helyett „fémes“ jelzőt használnak, akkor pl. pásztázó elektronmikroszkópra van szükség. Az optikai mikroszkóp (és operátora) nem tudja kétséget kizáróan eldönteni, hogy egy becsillanó szemcse biztosan fémes-e. A pásztázó elektronmikroszkóppal viszont nemcsak a fémes/nemfémes kérdés dől el, hanem az anyag elemi összetételét is megismerhetjük bizonyos korlátok között.